A már megszokott dinerbeli reggelit követőnek a mai program kis turáskodás. Geinesville városa (ami meglepetésemre egész nagy város) sok kis tó és nagy mocsár között húzódik és a környékén sok természetvédelmi terület és konzervátum? van.
Mi kinéztük a Newmans tavi területeket, mert ott 3 turistaútvonalat is találtunk. Egyiket sem írta valami hosszúra ezért a terveinkben az szerepelt, hogy akár többön is végigmegyünk. Találomra a középsőt választottunk előszörre. Mikor odaértünk meglepődve tapasztaltuk, hogy a parkoló tök üres, egy autó sem parkol és WC sincs a környéken (ami rendkívül szokatlan, mivel a szabadban való pisilést keményen büntetik Floridában). Hétköznap lévén leírtuk annak, hogy az emberek dolgoznak, vagy a jobban kiépített helyeket választották.
Vízzel felpakolva elindultunk a piros turistaútvonalon. Ferinek nem igazán tetszett az egész, nekem bejött, igaz a fák többsége telepített fenyő volt, de így is szép, zöld volt minden.
Félúton felfigyeltünk madár sívításra, nézegettünk körbe erőteljesen, hogy honnan jön, mert ilyet még nem hallottunk. Egyszer csak megláttunk két sast körözni fölöttünk. Én állítom, hogy az amerikai szimbólumként használt kopasz sasok voltak, Feri nem ért velem egyet, de felvettük a figyelmeztetésüket. Biztosak vagyunk benne, hogy ők visítottak nekünk és később ellenőrizték, hogy mit csinálunk. Pár percig köröztek fölöttünk, majd egy végső, jellemzően sasos sivítással odébb álltak. Próbáltuk felvenni videóra őket, gyönyörűek voltak.
Visszaérve a kocsihoz elhatároztuk, hogy a déli útvonalat nézzük meg, ami a tó partjánál kezdődik. Itt már álltak autók, főleg pick-up track-ek mikkel hozták a csónakjaikat a tavi horgászáshoz. Meg már WC is volt. Mikor elindultunk az útvonalon az egyik helyi éppen készült a csónakját beleengedni a vízbe és csodálkozva megjegyezte, hogy nem is tudott róla, hogy van itt túraútvonal, pedig már évek óta jár ide. Lehet, hogy ennek egy jelnek kellett volna lennie számunkra, de mi akkor is elindultunk.
Körbenéztük kicsit a tavat, az egyik fekete madár nem is igazán értette, hogy mit keresünk arra, végig követett minket.
Feri érzi, hogy csorog az izzadság a hátán, hátranyúlt és kiderült, hogy nem izzadságcsepp volt, hanem egy hatalmas kullancs. Egyből jött a kis “ijedség” és gyorsan végignéztük egymást más élősködőt keresve. Ekkor nem találtunk egyet sem.
Úgy döntöttünk, hogy a túrázást befejezzük mára és elmegyünk fürödni egyet. A közelben volt egy nagyon jól hangzó hely: Devil’s Den (Ördög barlang). Egy egy barlangtó, aminek a teteje kicsit nyitott. Fél óra alatt ott is voltunk, viszont az utunk oda kullancsos volt. Én találtam egyet a kocsi oszlopán belülről, Ferinek meg a combján mászott egy. Ezután már viszkettünk mindenhol.
Az ördög barlangjához érve kiderült, hogy csak úgy úszni nem lehet benne, vagy búvárkodás, vagy snorkelezés engedélyezett. Hát, akkor vettünk egy snorkeles jegyet. A felszerelés felkapva indultunk a vízbe. Nagyon nagy élmény volt, a barlang tó egy kicsit hűvös volt (egy-két ember panaszkodott is miatta), de nekünk meg se kottyant :).
Gyönyörű tiszta volt a víz, és iszonyat mély volt a tó. Lehetett látni, ahogy a búvárok gyakoroltak, sőt valószínű, hogy mély merülést is tudtak gyakorolni, hiszen láttuk, hogy van egy kiegyenlítő állomás a vízben (ahol a mélyről feljövő búvároknak meg kell pihenni pár percre, hogy a szervezetük kezelni tudja a nyomás változást). Nagyon jó felvételeket készítettünk, itt jött ki igazán a kölcsön kért action kamera előnye. (Mikor a sok videót összevágjuk, akkor frissítjük a bejegyzést)
A vízből kijőve, élményekkel teli Feri oda kap a bokájához és egy nagy pókot kergetett el magáról. Az eseménytől megrendülve felültünk a piknik asztalra (amire a cuccainkat tettük fürdés előtt), mikor a fejére esik egy faág. Szegényre rájárt a rúd, de én sem maradtam ki a jóból. A bokám viszketett, megvakarva éreztem egy kis dudor, de szerencsére kicsit erősebb vakarással lejött. Hát nem egy kullancs volt? Huh, újra gyorsan körbenéztük egymást és úgy döntöttünk, hogy elég volt a kullancsokból, megyünk vissza a városba. Egyébként is már kezdtünk éhesek lenni.
A mai vacsora helyszínének a Hooterst választottuk, Feri tudott nézni csinos lányokat rövid nadrágban én meg tudtam sportműsorokat nézni a tévén. Először egy Hootersben 5 éve voltunk, akkor meg is lepődtünk, hogy milyen jó sör választék volt és az ételek is finomak voltak. Most sem csalódtunk egyikben sem.
