Februári tengerpart - Blankenberge

Mivel 15 fokot ígért a hétvégére, így elmentünk tengerpart látogatóba, ami autópályán sorakozásba torkollott. Ami az egészben a legmeglepőbb, hogy kiderült, miért kellett több mint egy órával többet a pályán töltenünk... figyelem... a megoldás a szembe jövő sávban keresendő.
Szóval harmónikáztunk egy órán keresztül, mire végre megláttunk a kék fényeket. Mint kiderült, a szembe sávban volt baleset, de a katasztrófa túristák a mi oldalunkon annyit lassítottak, hogy visszadugult az oldalunk több mint 3-4 km-en keresztül.

Végül leértünk, nagyot sétáltunk, jót söröztünk és Bruges-ben ettünk visszafelé, ja és söröztünk megint...

Készült egy két szaladós és látványos fotó is.. még mindíg nagyon szeretem a tengerparti dűnéket.

Ide vissza kell még jönni, nagyon szép

Nati és a csokigyár

Sörvezeték

Kaja

Képzeljétek, Nati már régen el ki szerette volna próbálni az éttermet ami a bevásárló központ napos oldalán van és mivel a hétvégén szépen sütött a nap, ott ebédeltünk.
Hát az egyik legjobb kaja volt amit eddig itt ettünk. Én csak az illatot éreztem a másik asztaltól, így oda mutatva rendeltem, mint kiderült a napi ajánlatot, levest. Nati pedig egy csudajó lazackrémet rendelt, aminek a felét haza is kellett vinni. Szóval, csodálatosan indult a szombati napunk.