Igen, sikerült végre a COVID közepén visszamenni, még ha csak egy rövid időre is, egy picit felmelegíteni a régi emlékeket és találkozni barátokkal. Ennyi időbe persze sok minden nem fért bele, de igyekeztünk.
Egy kis bruschetta észtesen egy jó kis F-Hoone IPA.
Persze, Ferinek heringet kellett reggelizni tejfölös feketekenyéren újhagymával. Biztos finom volt :D
Szerencsénkre még egy napot ki tudtunk menni sífutni, volt elég hó és gyönyörű idő. Jól el is fáradtunk, pedig nem mentünk sokat. Viszont annál jobban esett, főleg utána a szauna a spa-ban.
Egy kis séta a belvárosban is a napirenden volt, hogy leellenőrizzük, hogy még mindig minden épület rendesen áll.
Persze a szabadság téren lévő keresztet is meg kellett látogatni, amiről megtudtam (a cseh kollégáimtól), hogy Csehországban készült az üveg kereszt és az első télen meg is repedt a hidegtől :). Persze, azóta már helyreállították.
A régi lakóhelyünknél lévő Pööbel-ben újra kellett próbálni a csípős csirke szárnyakat és a pirított véres hurkát. Eredetileg egy jó kis nosztalgikus Tanker Reloaded sörrel akartuk mindezt megtenni (hiszen itt általában van csapon), de sajnos éppen a hordó üres volt, így be kellett érni más, helyi sörrel.
Egyre több helyen lehet látni a starshipnek nevezett házhoz szállító, önjáró robotokat.
Vasárnap reggel felmentünk a Swiss hotel tetején lévő kávézóba, hogy egy kávé mellett gyönyörködhessünk a kilátásban.
Még egy futóversenybe is belebotlottunk, bár személy szerint nem tudom, hogy hogyan mernek az emberek jégen futni. Én még boltból hazamenet is az egyik sarkon elestem. Elképzelni sem tudnám, hogy fussak rajta.... maximum jégkorcsolyával...
Mivel 2 héttel voltunk a vastlapäev (észt farsang szerűség a tél végének ünneplésére), így már lehetett kapni az ekkor divatos vastlakukkelt (észt farsangi fánk szerűség), persze ezt is enni kellett.
