Szerintem megéri kimenni mindenféleképpen, de azért figyelni kell, hogy jó idő legyen, különben csak a múzeum marad. A múzeum után megmásztuk a dombot is és itt jött a legnagyobb ponén a város nevével kapcsolatban, amit majd Nati mesél el, ugyanis dobott egy üzenetet volt kollégájának.
Nati: Na persze az egész sztorinak (mint mindennek) van egy előzménye. Az egyik kollégám a nyáron költözött ki Kanadába, pontosabban a kanadai Waterlooba. (Kezditek érteni?). Szóval, mikor mi éppen a waterlooi múzeumban császkáltunk, ez a nevezett kollégám rám irt a céges chat programon, hogy egy dolgot állítsak le a gépemen, mire én visszaírtam neki, hogy majd, ha otthon leszek, akkor megteszem, de most épp Waterlooban vagyok. :D Úgy felvillanyozódott szegény, hogy egybők két csatornán is rám írt, hogy találkozzunk, akár el is jön értem, sőt még a számát is elküldte. Ekkor már nagyon nevettem és a végén letörtem az izgatottságát egy képpel az eredeti Waterloo-ról. Nagyon aranyos szituáció volt :D
Magas?
