Rammstein

 Nemrég átugrottunk hétvégi látogatóba a szomszédba. Semmi komoly szervezés, csak pénteken munkaidő után beugrani az autóba. 

A tervek azért vannak, hogy felülírja őket a sors. Pénteki indulással még nem is volt gond, időben elindultunk, de mivel a délelőtt elég szaladós volt, így vásárlást ebéd időben megtettem, azonban tankolásra már nem futotta. Úgy gondoltuk, hogy útközben megejtjük. Időben elindultunk és mivel volt elegendő üzemanyag a határig, a terv az volt, hogy amint átértünk tankolunk. 

Hegyeken keresztül ✅, határ átlépve ✅, benzinjelző kigyullad ✅, nyitott kút sehol a közelben ✅, hátra lévő üzemanyag 0 ✅, mindjárt kifogy szorongás részemről ✅. 

Végre van egy kút 30 km-re a pályától és ahogy navigálunk Nati meg is említi, hogy milyen szépen kivilágított amerikai focipálya mellett jövünk el. Meglepetten konstatálom én is. Nem gondoltam, hogy a németeknél ennyire népszerű sport, de most a tankolás fontosabb. A kút, már itt van 2 km-re. A következő körfogalom harmadik kijárat és már ott is vagyunk. Ekkor jön a következő meglepetés, körforgalomban zászlórudak, köztük az amerikai is. Hmmm. Mindegy, 3. kijártat megvan és... elénk tárult egy hatalmas kapu, fegyveres őrökkel, American Air Base felirattal.  Köszönjük GoogleMaps 

Szerencsére el tudtunk kanyarodni a vendégparkoló felé, ott megfordultunk és az őrök szúrós szemével követve elhajtottunk az éjszakába reménykedve, hogy a következő találat átlagemberek számára is megközelíthető lesz. 

Így lett.

Az izgalmakat kipihenve másnap elmentünk a közelbe megnézni egy várat.

Az eredeti koronaékszereket is itt tartják, sajnos a Covid szabályozás miatt nem lehetett közelebbről megnézni.

Jajj, ez volt a másik hatalmas élmény. Megpihentünk a 'hatalmas' vármászást követően és miközben várjuk az ebédünket dübörgő fényes jószágok hada (motorok - a szerk., azaz Nati) jelent meg. De nem is ám egy csapat, hanem váltották egymást a csapatok, alkalmanként 15-20 motorral, többségében HD-kel (Harley Davidson - a szerk.). Mint kiderült az étterem egy hétvégi motoros túra állomása volt, ahol pecsétet gyűjtöttek majd mentek tovább a társaságok. Akiket itt látunk harctéri veteránok motoros klubja volt. Nem is gondoltam, hogy ilyen nagy számban vannak veteránok Németországban. Érdemes ráközelíteni a lentebbi fotóra a háton lévő motoros klub color alatt a katonai szalagsávokra. 

Egyedüliként a keresztény konzervatívok tengerében. Ez lett a hétvége szállóigéje. 

Visszafelé a Hautes Fagnes-en keresztül jöttünk és ahogy a nagykönyvben megvan írva, szakad az eső, az orrunkig nem láttunk, de kitisztult a hegyek után.