Ebből az irányból még sohasem közelítettük meg az erdőt, így most ezt volt soron. Leraktuk a bérelt bicót, megkerültük a kis tavat és irány a Sonian erdő. Igazán szép volt, most sikerült eldugott kis utakat találni.
Az egész út nem volt több mint másfél óra.
Ami nagyon tetszett: a hangulatos kis tó, néhány piknikezővel és a mellette lévő másik kistó néhány kiskacsával.
Ami szintén nagyon tetszett: ki volt száradva a patak, így a mederben lehetett sétálni. Külön kijelölt út van az erdőben: a gyalogosoknak, a bicigliseknek és a lovasoknak. Sok madár és denevér menhely van.
Láttuk még az robbantás áldozatainak emlékművét, ami 32 fa körbe ültetve.
Valamint megnéztük a golfpályát (kritikán aluli kiszáradt rét), ellenben láttunk erdei szamócát is.