Megint volt szerencsénk meglátogatni tesót a középföldén. Azonban a mostani látogatásnak kiemelet jelenősége volt, ünnepelni mentük. És ha már megyünk, akkor ott töltöttük az egész hétvégét, egy napra megálltunk visszafelé is.
Csütörtök munka után irány az állomás, ugrás a hat órás vonatra. Még így is, hogy nem voltak sokan, pont csak el lehetett kezdeni a beszállást amikorra átjutottunk az ellenőrzésen.
Első meglepetés akkor ért minket amikor megkérdezték, hogy mit szeretnénk enni.. Hmmm?
Mint kiderült valami prémium jegyet sikerült vennünk, hát volt boldogság, esti vacsorázás közben 300-al szálguldunk át a Brittekhez.
Azonban ahogy megérkeztünk és átjutottunk az átszálláshoz, el is múlt a nagy öröm. Már a oda felé menet kaptam egy e-mail-t, hogy az állomáson késésre lehet számítani, ami valójában azt jelentette, hogy szinte teljesen leállt a forgalom Euston-on.
nem voltunk boldogak
Ellenben szerencsések igen, ugyanis mindössze egy óra késéssel el is tudtunk indulni, míg akadt olyan akinek aznap már nem is ment járata. Tesa várt minket az állomáson, hazafelé jó bevásároltunk és már aludhattunk is.
Másnap pedig... tá-tá-dá a nagy esemény, eskütétel, ugyanis állampolgárságot kapott Tesa, szuper bulival utána.
Amikor már mindenki elment megkértük a fényképezőst, hogy hagy csináljuk még fotót: mondta is Zsuskának, hogy valaki nagyon híres személy lehet, ha egyszerre négyen fotózzák...
