Azon gondolkoztunk, hogy egy borús, esetleg esős hétvégi napon, hova menjünk. Először a tengerpartra gondoltunk, de az eső elrettentett minket. Én (Nati) 15 évvel ezelőtt voltam utoljára Rotterdamban és akkor nagyon tetszett. Mindenképpen vissza szerettem volna egyszer menni és megmutatni Ferinek a különleges épületeket és szobrokat. Mivel Rotterdam 1,5 órányira van tőlünk, ezért arra vettük az irányt.
Az egyik híressége a városnak (azon felül, hogy Európa legnagyobb kikötője), a kockaházak, így ott kezdtük a napot. Nagyon érdekesen néz ki és mind a 38 kockában laknak.
Szerencsére az egyik kockát megcsinálták "múzeumnak", igazából egy bemutatóterem szerű, hogy lássák, hogy milyen is egy ilyen épület belülről. Egy kocka 100 m2 alapterületű és 3 szintből áll. Belülről nekem olyan hangulata volt, mintha hajón lettem volna. A középső és felső emeleti falak kicsit klausztrofóbikusak voltak számomra, a befele dőlő falak váltották ki ezt az érzést. Bár a tiszta üveg tetők a legfelső emeleten kicsit segítettek az érzésen.
Az információs tábla szerint egy ilyen kocka ára 380000 euró és teljesen bútorozottan lehet megvásárolni. Bár a kockákban lakni kicsit fura lehet, az egész környéknek a hangulata nagyon tetszett. A házak az egyik belső kikötő partján vannak és nagyon sok étterem, söröző van az aljukban, ahol az élet csak úgy pezseg.
A kocka házak után a közelben lévő piacot látogattuk meg. A piac épülete (a lenti kép belülről lett készítve) szintén nagyon különleges és később, mikor körben sétáltunk, láttuk, hogy kívülről apartmanok vannak. A képen látható ablakok az apartmanok ablakai.
A piac körüli utcákon éppen minden-piac volt. Amerre a szem ellátott sátrak és eladók voltak és mindenféle terméket meg lehetett találni az élelmiszertől, az ékszereken át mindenféle méteráruig.
Miután megreggeliztük/ebédeltük a hozott szendvicseket elmentük csavarogni a városba. A belső kikötő mellett sétálva láttuk, ahogy éppen egy hajót készítettek fel a karbantartásra, a hajót már kiemelték és a háttérben láttuk a kovácsokat ahogy dolgoztak a szükséges akármiken :)
A belső kikötő kisebb hajók parkolója, itt mindenféle hajót meg lehetett találni, vitorlásokon át, lakóhajókig, mindent.
Rotterdamban a különleges építészeti remekművek mellett a szobrokat szeretem a legjobban. A lenti szobor az unalmas folyópartot nagyon jól feldobja.
Az egész napos kiadós séta után még beültünk egy uzsonnára. A helyen volt "beyond meat" húsból (hús nélküli hús, zöldségekből csinálják) készült hamburger. Feri már nagyon régóta vadászott rá, hogy kipróbálhassa, mert jó kritikákat hallott róla. Na, most itt volt rá a lehetőség. Nekem a "hús" maga ízlett, jó zöldséges íze volt, sajnos a hamburger többi összetevőjével egy kicsit elnyomták az ízét.
A kocsihoz menet az egyik kis utcában egyszer csak egy világítótoronyhajót találtunk. Az információs tábla szerint kb 1960-tól 1993-ig szolgált világítótoronyként a tengeren. Ma egy gastropub-ként működik. Biztosan kipróbáljuk legközelebb, mikor arra járunk.
A legmeglepőbb dolog a világítótoronyhajó tövében lévő, fafűtéses jakuzzi volt. Ki lehet bérelni és a vízen lehet a meleg vízben ülni és sörözni. Ez is kipróbálásra vár még...
Persze, találtunk elhagyatott bicikliket is, ki tudja, hogy mióta vannak már azok ott.
Visszafele, még gondoltuk ellátogatunk a közelben lévő szélmalmokhoz. Ezeket a malmokat nem őrlésre használták, hanem a mélyföldből szívattyúzták ki a vizet velük. Sajnos kicsit későn értünk és már nem fizettünk be a malmokba (nem volt rá elég idő, hogy megnézzük), de gyalog körbe lehetett őket járni, így sétáltunk egy nagyot itt is. Összesen 19 malmot számoltam meg és volt olyan, amit csak vízen lehet megközelíteni. Szerencsére a múzeumi belépőjegy (amit most nem vettünk) a vízitaxi szolgáltatást is magába foglalja. Na de ezt majd legközelebb próbáljuk ki.
Persze, kellenek a kötelező szelfik is.
